udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 28 találat lapozás: 1-28

Névmutató: Pál Béla

1990. április 27.

Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/

1990. szeptember 9.

A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatot terjesztett elő az új földtörvény-tervezet módosítására. Azok a földterületek, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek elhalálozott tagjainak birtokát képezték, a faluközösség tulajdonába menjen át. Azok, akik kilépnek a szövetkezetből, joguk van visszakapni az őket megillető földterületet. Akik földterülethez jutottak, a törvény szerint tíz év után eladhatják, a kisgazdák ezzel szemben azt javasolták, hogy a földterülethez jutottak azonnal, minden megszorítás nélkül értékesíthetik tulajdonukat. A tervezetet a párt nevében benyújtották: Búzás László elnök, Kozma Szilárd, Orbán Dezső, Pál Béla és Tompos Zsolt alelnökök. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt javaslatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2000. március 18.

Márc. 18-án Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be az Aradi Evangélikus Egyházközség és a Romániai Interkonfesszionális Bibliai Társulat közös kiadványát /Mindennapi 2000/, amely vezérfonal a Biblia mindennapi tanulmányozásához. Tóthpál Béla evangélikus lelkész, a kiadvány szerkesztője bemutatta az aradi Lutheranium nyomdából most kikerült könyvet. Az aradi Luheránium Kiadó a Romániai Interkonfesszionális Bibliatársulattal közösen immár a második esztendeje jelenteti meg ezt az igegyűjteményt, amely minden napra egy ószövetségi és egy újszövetségi idézetet tartalmaz. A szerkesztésnél felekezetközi szempontokat is figyelembe vettek, közölték például a református Kálvin János bűnvalló imáját, a római katolikus Assisi Szent Ferenc imáját ­ és természetesen a Miatyánk és Apostoli hitvallás egységes, valamennyi vallásfelekezet által elfogadott magyar szövegét. /Vezérfonal mindennapi bibliaolvasáshoz. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 18./

2003. június 6.

A Romániát felkereső legtöbb külföldi magyar állampolgár, és a román állampolgárok közül is a legtöbben Magyarországot keresik fel külföldi útjuk során - jelentette ki Dan Matei Agathon idegenforgalmi miniszter, miután jún. 4-én Bukarestben tárgyalásokat folytatott Pál Bélával, a magyar gazdasági és kereskedelmi tárca idegenforgalomért felelős államtitkárával. Tavaly 1,1 millió magyar állampolgár utazott be Romániába, miközben 3,5 millió román állampolgár utazott Magyarországra, 13 százalékkal több mint 2001-ben. Megegyeztek a román-magyar idegenforgalmi egyezmény felújításában. A magyar részvétellel lezajlott szovátafürdői privatizáció körül kialakult bizonytalan jogi helyzetet illetően a román miniszter elmondta: a mostani megbeszélésen ő maga vetette fel a szovátafürdői esetet. /Bővül a magyar-román turisztikai forgalom. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 13.

Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Önkormányzatokért Felelős Főosztály vezetője hivatalos látogatáson vesz részt Magyarországon. Réthy Imre közigazgatási államtitkárral folytatott megbeszélést a Gazdasági és Közigazgatási Minisztériumban /GKM/ , ezt követően találkozott Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével, valamint Ádám Évával, a HTMH elnökhelyettesével. A GKM-ben arról volt szó, hogy milyen közös programokat tudnának megfogalmazni. Kerekes Gábor szerint olyan projekteket kellene kidolgozni, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a kistérségi társulásokra. A magyar fél ez ügyben támogatásáról biztosította az RMDSZ vezetőjét. Kerekes a Magyar Turizmus Részvénytársaság elnökével, Galla Gáborral egyeztetett, a Pál Béla turisztikai államtitkár Romániai látogatása során aláírt közös nyilatkozattal kapcsolatosan, amelynek értelmében az RMDSZ besegít egy erdélyi turisztikai útvonal kidolgozásába, amelyet Magyarországon bocsátanak az érdeklődők rendelkezésére, valamint a Magyar Turizmus RT-vel közösen ifjúsági táborokat, csoportos kirándulásokat szerveznek majd Erdélybe. /Gazdasági kérdésekben egyeztettek. Integrációt elősegítő közös programok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2004. június 3.

Közös turisztikai fejlesztésekről írt alá megállapodást jún. 2-án Gyulán, a Tessedik Sámuel Főiskolán tartott turisztikai konferencia kapcsán Pál Béla, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára és Nicu Radulescu, a román Országos Idegenforgalmi Ügynökség államtitkári rangú vezetője. /Magyar–román turisztikai megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2004. június 4.

Dinamikusan fejlődnek Magyarország és Románia idegenforgalmi kapcsolatai; az elmúlt évben Romániából 6 millió látogató érkezett Magyarországra, ami 5,6 százalékkal több, mint 2002-ben – hangzott el a két ország turizmusért felelős államtitkárának gyulai sajtótájékoztatóján. Pál Béla, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium turizmusért felelős politikai államtitkára – miután román kollégájával aláírta a két ország idegenforgalmi együttműködéséről szóló egyezményt. Az elmúlt évben, az előző esztendőhöz viszonyítva 33,3 százalékkal növekedett a Romániába látogató magyarok száma, sőt, az idei esztendő első negyedéves adatai robbanásszerű emelkedést mutatnak, hiszen további 44 százalékkal többen látogattak el Romániába. /Fejlődő magyar–román idegenforgalmi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2004. július 3.

Adorjáni Dezső Zoltánt javasolják a romániai evangélikus lutheránus egyház megüresedett püspöki székébe. A választás júl. 11-én lesz. Adorjáni Dezső Zoltán /sz. Brassó, 1964. ápr. 8./ bukaresti parókus lelkész, a brassói egyházmegye esperese, az evangélikus egyház püspök-helyettese. Apját, Adorjáni Dezsőt sohasem látta, egy hónappal születése előtt elragadta a halál. Apja is lelkipásztor, életét tönkretette az ’56-os forradalmat követő négyéves politikai börtön, az a testi, lelki meghurcoltatás, melyben része volt. Adorjáni Dezső Zoltán 1992 óta egyháza külügyi-ökumenikus bizottságának tagja. /Tóthpál Béla: Ismerkedés Adorjáni Dezső Zoltán püspökjelölttel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2004. augusztus 21.

Aug. 20-án az arad-belvárosi katolikus templomban Szent István királyra emlékeztek. Tampu Péter plébános megemlékezést olvasott fel Szent Istvánról. A Szentírásból az egyháztanácsosok mellett Gyurkócza Aranka és Tóthpál Béla evangélikus-lutheránus, valamint Józsa Ferenc református lelkész olvasott fel. /(b): Szent Istvánra emlékeztek Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./

2005. június 25.

Aradon az evangélikus gyülekezet idén ünnepli a Vörös Templom fennállásának századik évfordulóját. A helyi gyülekezetben az átlagosan évi 22 temetés, 3 keresztelő mellett tíz évvel ezelőtt megállapították, hogy az akkori 580-as lélekszám tíz esztendő alatt 390-re fog csökkenni. És ma mégis 580-an vannak, mert Isten gondoskodott róluk. /Tóthpál Béla: Százéves az aradi evangélikus-lutheránus templom. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2005. június 27.

Június 26-án Aradon a zsúfolásig megtelt evangélikus-lutheránus belvárosi templom, a Vörös templom felszentelésének 100. évfordulóján közel 30 egyházi méltóság jelenlétében megtartott ünnepélyes istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán püspök hirdetett igét. Mózes Árpád ny. püspök Tóthpál Béla lelkipásztor közreműködésével leleplezte a százéves évfordulóra elkészített emléktáblát. Az igeverseket magyarul, románul, németül, hollandul, sőt szlovákul is felolvasták, énekekkel, versekkel közreműködött a gyülekezet ifjúsági csoportja, valamint a Kölcsey Színpad tagjai. Az egybegyűlteket köszöntötték Arad megye és város közigazgatásának vezetői, továbbá a testvéregyházak képviselői. /(balta): A templom él, a templomnak lelke van. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. szeptember 14.

A román és a magyar nemzeti turisztikai fejlesztési stratégia összehangolásáról írt alá megállapodást a két ország kormányának idegenforgalmi vegyes bizottsága szeptember 13-án Kolozsváron. Magyar részről Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, román részről pedig Marius Crivtonencu, a román országos idegenforgalmi hatóság vezetője írta alá a megállapodást. A régiók közötti együttműködésre alapozva négy bizottság létrehozásáról döntöttek. A testületeknek a gyógy- és egészségturizmus területén, az oktatási intézmények közötti együttműködés, illetve az ökoturizmus és a falusi vendégfogadás mentén kell együtt dolgozniuk. Emellett a határ menti együttműködésre való tekintettel létrehoztak egy termékfejlesztéssel foglalkozó bizottságot. /B. T.: Román–magyar turisztikai együttműködési megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2006. október 3.

Az október első vasárnapján hagyományosan megtartott hálaadó ünnep az év valamennyi terményéért szól. Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templomban az istentiszteleten Tóthpál Béla tiszteletes köszönetet mondott mindazoknak, akik az őszi terményekkel feldíszítették az Úr asztalát, emlékeztetve az ünnep egybeesett az aradi evangélikus-lutheránus templom felszentelésének 100. évfordulójával, s ekkor nyílt meg a közösség művész tagja, Brittich Erzsébet kiállítása, amelyen templomsorozatából mutat be linómetszeteket és diófapác-rajzokat. /(Kiss): Brittich Erzsébet kiállítása a száz éve felszentelt Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2008. október 6.

Október 5-án, vasárnap az aradi vértanúkra emlékező istentiszteleten az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban házigazdaként Tóthpál Béla parókus lelkész üdvözölte az egybegyűlteket, majd dr. Csepregi András lelkész, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője hirdetett igét. Tóthpál Béla átnyújtott Dávid Ibolyának, az MDF elnökének, illetve dr. Csepregi Andrásnak egy-egy kötetet Ficzay Dénes: A vértanúk sírja című, a gyülekezet által kiadott könyvből. /Balta János: Emlékező istentisztelet a vértanúkra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2008. október 20.

Október 19-én az arad-belvárosi evangélikus-lutheránus templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Tóthpál Béla parókus lelkész köszöntötte a résztvevőket, a Hollandiából érkezett vendégeket, Király András parlamenti képviselőt és Bognár Levente alpolgármestert. A lelkész köszönetet mondott a Luther Palota tetőszerkezetének a felújításához nyújtott támogatásért a holland vendégeknek, Király Andrásnak és Bognár Leventének. Tóthpál Béla pedig Nikodém János 1851 és 1875 között Aradon szolgált lelkész érdemeit emelte ki. Az Aradon 1846-ban alakult evangélikus egyháznak egyik oszlopos tagja volt, szolgálata alatt kezdődött el a gyűjtés a jelenlegi templom felépítéséhez. Érdemeinek elismeréseként a templomban Nikodém János-emléktáblát lepleztek le. /Balta János: Emléktábla Nikodém Jánosnak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2009. szeptember 18.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöki Hivatala szeptember 10-én kelt értesítőjében hozta az aradi gyülekezet tudomására, hogy Tótpál Béla aradi lelkészt hivatalvesztésre ítélte többek között az egyház békéjének és egységének megzavarása és veszélyeztetése, az egyházi törvények és testületek megtagadása, és hivatali visszaélés miatt. Közölték, hogy immár „Tótpál Béla nem lelkésze az Aradi Evangélikus-Lutheránus egyházközségnek, többé nem tagjai a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház lelkészi karának, és Egyházunkban semmiféle lelkipásztori szolgálatot nem végezhet”. Még aznap Kovács Zsombort, a temesvári evangélikus-lutheránus egyházközség parókus lelkészét nevezték ki aradi helyettes lelkipásztornak. Tótpál Béla minderről elmondta, egy 2003-as statútum-tervezet része az a fegyelmi szabályzat, ami alapján lefolytatták ellene az eljárást, azonban a Vallásügyi Minisztériumnak ezt a tervezet nem fogadta el, ezért az ítéletet ő nem tekinti törvényesnek. /Pataky Lehel Zsolt: Belső ellentétek az evangélikus egyházban. Kirúgták Tótpál Bélát. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

2009. szeptember 19.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesítette az aradi gyülekezetet, hogy a Tóthpál Béla lelkipásztor elleni fegyelmi eljárást befejezték, és őt hivatalvesztésre ítélték. Tóthpál Béla a cégbíróságon bejegyeztette az önálló jogi személyiségű Szent Háromság Evangélikus Esperességet. A szóbeszéd szerint Tóthpál Béla az egyház pénzén négy (mások szerint hat) házat vásárolt a közeli magyarországi településen, és azokat a saját nevére telekkönyveztette. Tóthpál szerint ez hazugság, rágalom. – A püspökség Kovács Zsombor lelkészt nevezte ki aradi helyettes lelkésznek, de őt nem engedték be a templomba. Az aradi evangélikus-lutheránus gyülekezet lélekszáma 560 körüli. Tóthpál Béla elismerte, hogy nem mindenki támogatja. Kétszáz személy által aláírt petíciót küldtek a püspökségre Tóthpál Béla védelmében. Gyurkócza Aranka szerint azonban csak húszan (és azok családtagjai) lehetnek, akik pártolják a lelkészt. Tóthpál tudja, hogy az aradi öregedő gyülekezet nagy vagyonnal rendelkezik, és ő teljhatalmat akar fölötte, tette hozzá. /Pataky Lehel Zsolt: Viszály feszíti az aradi evangélikus egyházközséget. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2009. november 12.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház november 5-én és 6-án a Brassó megyei Bácsfaluban tartotta meg egyetemes lelkészi értekezletét. A Lelkészi Kar egyebek mellett tudomásul vette a Tóthpál Dávid Márton bácsfalusi és a Tóthpál Béla aradi lelkész ellen indított fegyelmi eljárások befejezését, elfogadta az ellenük hozott jogerős fegyelmi határozatokat, és kijelentette, hogy nevezett személyek a határozatok közlésének dátumától nem tagjai a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Lelkészi Karának. Tóthpál Bélát az egyház fegyelmi bizottsága előbb júniusban, majd – másodfokon – augusztusban is vétkesnek találta többek között az egyház egységének veszélyeztetése, kiszakadás, a belső törvények megtagadása, az egyházi vagyon hűtlen kezelése vádjában, és hivatalvesztésre ítélte, valamint kizárta a Lelkészi Karból (magyarán: lelkészi szolgálatot nem végezhet). Az ítéletet szeptember 10-én hozták nyilvánosságra, és még aznap Kovács Zsombor temesvári lelkészt nevezték ki aradi helyettes lelkésznek. A fegyelmi eljárást és az ítéletet Tóthpál Béla nem tartja jogosnak és érvényesnek, és a lelkészi hivatalt nem adja át, a közvetlen környezetéhez tartozó hívek nem engedték be a templomba és a hivatalba az egyházmegyei esperest, és a Tóthpál helyére kinevezett új aradi lelkészt. /Pataki Lehel Zsolt: Állást foglalt a Lelkészi Kar is a Tóthpál-ügyben. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2013. május 30.

Ilyen még nem volt! – bánsági diákok kisfilmfesztiválja
Az aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 15–15 diákja első alkalommal vett részt a temesvári Szórvány Alapítvány által tavaly decemberben meghirdetett Bánsági diákok kisfilmfesztiválja című pályázaton.
A pályázati munka gyümölcsét, azaz a kisfilmeket ma délelőtt vetítették le a főgimnázium dísztermében, ahol a pályázatban részvevő diákokon, vezető tanárokon kívül részt vettek a Szórvány Alapítvány képviselői, valamint több csikys diák is.
A zsúfolásig telt díszteremben Ilona János, az aradi csoport vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd Hadnagy Éva, a főgimnázium aligazgatója, és Kovács Katalin, a Szórvány Alapítvány projektmenedzsere szóltak a részvevőkhöz.
A diákok egyénileg, illetve csoportban készíthettek kisfilmeket. Az egyéni alkotások témája Városom szépségei – miért vagyok büszke rá, a csoport kategóriában pedig Kisebbségi vagyok – büszke vagyok rá témában készíthették kisfilmjeiket.
A pályázat célja, hogy erősítse a bánsági diákok helyi és magyar értékekhez való kötődését, továbbá elősegítse a kisebbségi identitásépítést.
Az aradi diákok komoly felkészítőkön, „tanfolyamokon” vettek részt: olyan neves szakemberektől tanulhattak, mint Ujj János helytörténész, Puskel Péter újságíró, helytörténész, Pálfi Kinga televíziós szerkesztő, László Ferenc operatőr. Hat hónapon keresztül készültek a munkára, részt vettek helytörténeti, várostörténeti előadásokon, gyakorolták a filmezést, betekintést nyerhettek a temesvári rádió és az újszentesi televízió stúdiójának a tevékenységébe, megismerhették a szerkesztés és a vágás tudományát.
A pályázatban résztvevő kisfilmesek:
Egyéni kategóriában (téma: Városom szépségei – miért vagyok büszke rá)
– Bognár Tünde (X. C): Textilgyári emlékek
– Bortoş Júlia (IX. C): Arad látványosságai
– Havrán Krisztián (IX. B): Aradi pillanatok
– Mészár Tamara (IX. B): – cím nélkül –
– Palcu Tímea (XI. B): Ortodox templom
– Rostás Szandra Tamara (X. A): A Szabadság-szobor
– Tóthpál Béla (IX. A): Miért vagy büszke a városodra?
– Weisz Tibor (XI. D): – cím nélkül –
Csoport kategóriában (téma: Kisebbségi vagyok – büszke vagyok rá)
– temesvári diákok kisfilmje
– Bella-Pscherhoffer Réka, Szilágyi Dóra (XI. D): Szabadság, egyenlőség, testvériség…
– Nagy Attila (XI. C), Németh Regina (IX. B), Păcurar Ariana, Papp Anabella, Tarkó Tina (IX. A): – cím nélkül –
A háromtagú zsűri – Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Farkas-Ráduly Melánia rádióműsor-szerkesztő és Kovács Katalin – döntése alapján 1–1 első, illetve 1–1 különdíj született mindkét kategóriában.
Egyéniben Bortoş Júlia kisfilmje kapta az első díjat, különdíjat pedig Bognár Tünde Textilgyári emlékek című alkotása kapott.
Csoportos kategóriában a Bella-Pscherhoffer Réka és Szilágyi Dóra páros kisfilmje első díjas lett, különdíjat az öttagú csapat – Nagy Attila, Németh Regina, Păcurar Ariana, Papp Anabella, Tarkó Tina – cím nélküli kisfilmje kapott.
Természetesen minden résztvevőt elismerő oklevéllel díjaztak, valamint a Szórvány Alapítvány 2013-as naptárát vihették haza.
Amint azt Ilona János végszóként mondta: „Egy ilyen megmozdulásnak lehet, sőt, lenni is kell folytatásnak.”
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)

2013. június 6.

S ha Erdélyt elveszik? – avagy a nemzeti összeomlás magyar útja
A fenti címet kapta az a trianoni megemlékező előadás, melyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács aradi szervezete és az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete szervezett kedden este a Jelen Ház nagytermében.
A június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján megtartott, videovetítéssel egybekötött tényfeltáró előadás zsúfolt teremben zajlott dr. Borbély Zsolt Attila politológus, az EMNT aradi szervezete elnökének irányításával.
Az est meghívott előadója Fráter Olivér történész, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének elnökhelyettese tömör, részletes összefoglalót tartott a nemzeti összeomlás sajátságos magyar útjáról.
Az átfogó előadást az I. világháború előestéjétől a trianoni tragédiáig témába illő szavalatok tarkították: Pálfi Emese Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz , Murvai Róbert Dávid Wass Albert: Láthatatlan Lobogó, Kiss Zsuzsa Wass Albert: A hontalanság hitvallása, míg ifj. Tóthpál Béla Reményik Sándor: Nagy Magyar télben című költeményét tolmácsolta az est folyamán.
Fráter Olivér történészi pontossággal és részletekkel ismertette az országszakadáshoz vezető tragédia állomásait, mozzanatait, helyszíneit:
a szarajevói merénylet – a világháború kitöréséhez vezető közvetlen ok, a román betörés Erdélybe, Tisza István 1918-as parlamenti felszólalása, majd tragikus halála, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása, a belgrádi fegyverszünet, a demarkációs vonal, a román katonaság betörése a gyergyóbékési és gyergyótölgyesi szorosba, Jászi Oszkár tárgyalásai a Román Komité képviselőivel (akik 26 erdélyi és kelet-magyarországi vármegyét követeltek), a marosvásárhelyi Székely Nagygyűlés, a gyulafehérvári Román Nemzetgyűlés, Philippe Berthelot tábornok aradi látogatása, a zászló-affér stb.
A múlt iránt érdeklődő és a jelenben tenni akaró magyaroknak nem ismeretlen a trianoni tragédiához vezető út.
A budapesti történész előadásában historia domusokból (egyházi intézmények fontosabb eseményeit tartalmazó könyv) olvasott fel idézeteket, mintegy alátámasztva mondanivalóját.
„Nem arról van szó, hogy Trianon piros betűs ünnep lenne. Ez a Nemzeti Összetartozás Napja, meg kell tanulnunk szellemileg építkezni abból, aminek a veszteségeit és hátrányait el kellett szenvednünk. Meg kell találjuk a módját és lehetőségét annak, hogy ebből a széttagolt, felaprózott nemzetből hogyan lehet egy egységes és erős világnemzetet építeni” – zárta előadásár Fráter Olivér.
A rendezvény befejezéseként Baracsi Levente belvárosi református lelkipásztor imát mondott a nemzetért, majd a régi és az új Magyar Himnusz közös éneklése zárta a megemlékező előadást.
Demény Ágnes
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék